A kovácsolás négy elsődleges típusát a nyomóerő alkalmazásához használt technika és berendezések alapján kategorizálják. Ezek:
1.
2.
3. Roll kovácsolás
4. Hideg kovácsolás
Itt található az egyes típusok részletes bontása:
1
Folyamat: A munkadarabot két lapos vagy egyszerű alakú szerszám között tömörítik, amelyek nem tartalmazzák a fémet. Az operátornak folyamatosan elhelyeznie és manipulálnia kell a munkadarabot (kalapáccsal vagy préseléssel), hogy a kívánt alak deformációk sorozatán keresztül elérje a kívánt alakot.
Főbb jellemzők:
A halál egyszerű: jellemzően lapos, konkáv vagy V alakú.
Készségfüggő: A fém manőverezéséhez magasan képzett operátort igényel.
Nem nettó alakú: A végső részhez jelentős másodlagos megmunkálást igényel a pontos dimenziók elérése érdekében.
Általános alkalmazások: Nagy, egyszerű formák, például tengelyek, korongok, hengerek, gyűrűk és durva előtti formák a bonyolultabb zárt kovácsoláshoz.
2.
Folyamat: A fűtött fém tuskát egy alsó szerszámba helyezik, amely a kívánt alkatrész alakjának előre vágását tartalmazza. A megfelelő felső szerszámot le kell kényszeríteni, ami a fém áramlását és teljesen kitölti a szerszámüregeket. A felesleges fém a kerület körül kiszorul, mint például a kerület, amelyet később levágnak.
Főbb jellemzők:
Komplex alakzatok: Kiváló részletekkel rendkívül összetett és bonyolult alkatrészeket hozhatnak létre.
Háló alakú/közeli hálózat: Az alkatrészek nagyon kevés végső megmunkálást igényelnek.
Nagy pontosság: Kiváló dimenziós pontosság és megismételhetőség.
Magasabb kezdeti költségek: A halál bonyolult és drága a gyártáshoz.
Közös alkalmazások: Nagy szilárdságú kritikus alkatrészek, például összekötő rudak, főtengelyek, fogaskerekek és szerszámok (csavarkulcsok, fogók).
3. Roll kovácsolás
Folyamat: Egy kerek vagy lapos rudat adnak át két, megfelelő hornyokat tartalmazó motoros tekercs között. Ezek a hornyok fokozatosan csökkentik az állomány keresztmetszetét és növelik annak hosszát, így az alkatrészt képezik. Az állományt oda -vissza táplálják a tekercseken keresztül, amíg a végső alak el nem éri.
Főbb jellemzők:
Meghosszabbítás: elsősorban a vastagság csökkentésére és a munkadarab hosszának meghosszabbítására szolgál.
Előzetesen kialakított alakzatok: gyakran kúpos metszetek (például levélforrások vagy fejszék fogantyúk) létrehozásához használják, mielőtt átmennek egy másik kovácsolási folyamaton.
Hatékony: jó hosszú alkatrészek előállításához következetes keresztmetszetekkel.
Általános alkalmazások: levélrugók, kések, fejszelepek és előre kialakított üres üregek más kovácsolási műveletekhez.
4. Hideg kovácsolás
Folyamat: Ezt nem egy adott gép, hanem a fém hőmérséklete határozza meg. A hideg kovácsolás magában foglalja számos technikát (például hajlítás, extrudálás és fejléc) szobahőmérsékleten vagy annak közelében.
Főbb jellemzők:
Szűrés megkeményedése: A folyamat mechanikai munka révén növeli a fém erősségét és keménységét.
Kiváló kivitel: Kiváló felületi kivitel és szűk méretű tolerancia biztosítja.
Nagy hatékonyság: nincs fűtési költség, és minimalizálják az anyaghulladékot.
Több erőt igényel: A hideg fém kialakítását lényegesen több erő igényel, mint a forró kovácsolás.
Általános alkalmazások: mindennapi tárgyak, például körmök, csavarok, csavarok, szegecsek és más rögzítőelemek.
Fontos megjegyzés: Ezeket a típusokat gyakran kombinálva használják. Például egy rész nyitott-die előzetes formájaként kezdődik, mielőtt zárt halálos sajtóba kerülne, hogy hatékonyan elérje a végső, összetett alakját.